Mióma embolizáció

A mióma embolizáció egy olyan biztonságos orvosi beavatkozás, melyet több mint 30 éve alkalmaznak. Az első beavatkozást Franciaországban hajtották végre, azóta több millió nőt kezeltek már világszerte sikeresen ezzel a módszerrel.

A beavatkozást intervenciós radiológusok végzik steril műtéti körülmények között. A technika minimálisan invazív, hiszen nincs altatás, se vágás vagy nyitott hasi műtét, hanem egy egyszerű tűszúrásból (mely egy vérvételhez hasonlítható) kerülnek az eszközök bevezetésre az érrendszerbe, állandó ellenőrzés mellet. Ez a technika megegyezik a különböző ismertebb angiográfiás (érfestéses) beavatkozásokkal, melyekkel más szerveket vizsgálnak, mint például a szívet (coronarográfia - koszorúérfestés), vagy valamelyik alsó végtagot érszűkület esetén. Jelen esetben a méh vérellátását térképezzük fel, majd elzárásával kezeljük a miómákat.

A mióma embolizáció során a méh vérellátását biztosító fő verő ereket zárjuk le apró (350-900 mikrométeres) gyöngyökkel. Ennek következményeként a mióma göbök vértelenné válnak, és zsugorodni kezdenek. A módszer nem kárósítja a méh normális felépítését, visszafordíthatatlan hatása csak a kezelni kívánt miómákra van.

Az embolizáció következményeként a miómák 80-85 százaléka egy éven belül 80 százalékkal kisebb lesz. Azok a mióma göbök, melyek a méh belseje felé néznek kilökődhetnek természetes (hüvelyi) úton. A miómákhoz társulható vérzéses panaszok pedig azonnal megszűnnek.

A beavatkozást a bal kar fő ütőere megszúrásából végezzük el. Innen különböző speciális eszközökkel (vezetődrótok, katéterek) jutunk el a kismedencébe az artéria uterinákba (méh ütőere), és zárjuk ezeket le. Az érfestés során kontrasztanyag adásával tesszük láthatóvá az ereket. Ez a kontrasztanyag teljes egészében megegyezik a CT vizsgálat során használt kontrasztanyagokkal.

Az egyik fő mellékhatása az embolizációnak a kialakuló fájdalom. Ez akár azonnal akár a következő néhány órában jelentkezhet, és eltarthat 2-3 napig. A fájdalom legtöbbször 24 órán belül jelentősen mérséklődik. A fájdalom mértéke változó: lehet alig érzékelhető, de ölthet akár nagyobb méretet is. Minden esetben gyógyszeres kezelést alkalmazunk

(fájdalomcsillapítást), a gyógyszerválasztást a fájdalom mértéke befolyásolja (az egyszerű fájdalomcsillapítóktól egészen a morfium származékokig).

A beavatkozás után néhány napig a kórházban kell maradni (a fájdalomtól függően 24-72 óra). Panaszmentesség esetén akár már másnap haza lehet menni.

A beavatkozásnak - mint minden orvosi tevékenyégnek - van némi kockázata. Ez részben az ütőér-szúrással függ össze (vérömleny kialakulása a szúrási ponton, érelzáródás), részben pedig a miómákkal hozható összefüggésbe (a nagyobb miómák és a méh is befertőződhetnek sebészeti beavatkozást igényelve). Ezek a szövődmények kis számban fordulnak elő, az esetek alig 2-3 százalékában. A szövődmények ellátására felkészültünk, minimalizálva az esetleges egészség károsodást.

Mióma embolizáció nem végezhető jódos kontrasztanyag érzékenység, kismedencei fertőzés, várandóság esetén. Pajzsmirigy betegségben előzetes endokrinológiai kivizsgálás javasolt.

A beavatkozástól számított egy héten belül vissza lehet térni a mindennapi tevékenységekhez, ez idő alatt az esetek jelentős részében teljes a gyógyulás.

Az embolizáció nem zárja ki későbbiekben a várandóságot, sőt ennek a méh megtartó eljárásnak a fő célja az, hogy ezt lehetővé tegye.